Kiderítettem, mely cégindítási tételek fixek, és melyekre kell ügyvédet kérdezni

Az idei nyitóestén hét standot állítottunk fel a folyosón, és a nyolcadikat végül elhagytuk, mert nem volt hozzá elég önkéntes. Ez a nyolcadik lett volna az, amiről előző télen a legtöbbet beszéltünk.

A pályázati elszámolás mindig ugyanígy alakul. A tervben szerepel tizenkét program, aztán a megvalósításnál kiderül, hogy három olyan tétel van, amire nem lehet elszámolni semmit, kettőhöz meg olyan igazolás kellene, amit senki nem tud kiállítani.

Idén a hangosítás volt a mumus. Kaptunk rá keretet, csak éppen nem arra a formára, ahogy a technikust fizetni tudtuk volna, úgyhogy az egészet átterveztük két nappal a rendezvény előtt.

Az önkéntesekkel viszont szerencsénk volt. Tizennégyen jelentkeztek, tizenegyen jöttek el, és közülük heten olyanok, akik tavaly is itt voltak. Ez az arány évek óta a legjobb.

Az est végén, amikor a székeket pakoltuk vissza, valaki azt mondta, hogy az igazi munka nem a rendezvény, hanem az a három hónap, amíg kiderül, mi az, amit tényleg ki lehet fizetni, és mi az, amiről csak reméljük.

Ez a mondat járt a fejemben pár héttel később is, egy egészen más ügy kapcsán.

Ősszel álltam neki annak, hogy a fordítói és szervezői munkáimhoz céget alapítsak, és rögtön ugyanabba a falba futottam bele, mint az elszámolásoknál. Sehol nem találtam olyan listát, ami őszintén szétválasztotta volna a biztosat a bizonytalantól. Mindenhol egyetlen nagy összeg szerepelt, amiről senki nem árulta el, mit tartalmaz.

Egy ismerősöm, aki évek óta könyvelőként dolgozik, azt tanácsolta, hogy két oszlopot csináljak. Az egyikbe azt írjam, aminek a pontos összegét előre megtudom, a másikba azt, amit csak az ügyvédtől tudhatok meg. Az ő javaslatára kezdtem el rendszerezni a cégalapítás költségei körüli információkat, és a keresgélés végül a szekhelypartner.hu oldalán állt meg.

Amit előre ki lehetett számolni

A bal oszlopba először a törzstőke került. A Kft legkisebb jegyzett tőkéje az oldal szerint minimum 3 millió forint, ami lehet készpénz, de lehet apport is, és alapításkor akár nulla forint is a cég rendelkezésére bocsátható, a maradékkal két éven belül kell elszámolni.

Ide került a székhely díja is, mert ez volt az első olyan tétel, amit forintra pontosan megtaláltam. A részleteket tehát te is meg tudod nézni a weboldalukon, a szekhelypartner.hu-n, ahol a különöző csomagajánlatok mind bemutatásra kerülnek.

Ami ennél is fontosabb volt: azt írják, hogy a megfizetett díjon felül nincsenek plusz költségek, és hogy a díj minden szolgáltatást magában foglal. Egy elszámoláshoz szokott embernek ez az a mondat, amit kétszer elolvas.

Azt is odaírják, hogy a cégük 13+ éves tapasztalattal rendelkezik a székhelyszolgáltatás terén, és hogy nem üzemeltetnek cégtemetőt. Nekem ez a második fél mondat többet mondott, mint bármelyik marketinges szöveg.

Amit csak az ügyvéd tudott megmondani

A jobb oszlop rövidebb lett, viszont makacsabb. Az ügyvédi munkadíjról és az eljárási tételekről a cégalapítás költségei oldalon nem találtam számot, és ezt végül helyesnek is tartom, mert ezek ügyvédenként és cégformánként eltérnek. Természetesen a Székhely Partner szakemberei szívesen válaszolnak minden felmerülő kérdésre, és velük együtt tudunk véglegesíteni mindent az elképzeléseink és tanácsaik szerint.

Az oldalon viszont az szerepel, hogy ha valakinek nincs ügyvédje, abban is segítenek, és hogy a hozzájáruló nyilatkozatot egy órán belül kiállítják, majd közvetlenül elküldik az ügyvédnek. Ez nálam nem pénzben, hanem napokban jelentett megtakarítást.

A pontos összegeket végül attól az ügyvédtől kaptam meg, aki a papírokat is aláírta, és a könyvelő ismerősöm is átnézte a végleges listát.

A rendezvényeknél megtanultam, hogy nem az a baj, ha valami drága, hanem az, ha csak a végén derül ki, mennyibe kerül. A cégindításnál is ezt kerestem, és a két oszlop végül tényleg összeállt. A szekhelypartner.hu abban segített, hogy a bal oldali lista ne becslésekből álljon, és most, amikor az egyesületnél a jövő évi tervet nézzük, ugyanezt a módszert erőltetem mindenkire.